Néhány szó az árakról:

Ha valaki Várnában nyaral és a közeli szépségeket szeretné meglátogatni, gondolok itt nevezetes emlékhelyekre, mint például Balcsikban a kastély, vagy annak kertje a Botanikus Kert, mely éppúgy tartalmaz meghitt, szerelmi fészkeket, mint csodálatos kaktuszerdõt, tengerparti kilátást, sötét erdei sétára alkalmas patak medrét. Vagy akár Nesebarba utazna, hogy a régies építészet remekét csodálja, a bizánci templomromokat, és a félsziget öreges házai árnyékában élvezze a forgatagot. Netalán Druzsbán nézné meg a luxus szállodákat melyek nyugati tengerpartra emlékeztetnek, melyek pár éve nõttek ki gombaként elszaporodva. Vagy Várnában a dómot, esetleg a híres arany homok, arany part (slöncsev brjág) kelti fel érdeklodését, vagy …vagy…vagy. Ezt látni kell.

De mirõl is írok! Az árakról. Bulgária olcsó. Horvátországhoz, vagy a Balatonhoz mérve olcsó. Kicsit messzebb van, mint a Horvát tenger, viszont éppannyira megéri ezt az utat megtenni. A tengerparti homokos, tiszta strandok ingyenesek. A tenger teleholdkor hatalmas hullámokat borzol, és ilyenkor 2-3 méteres víztömegben lehet élvezkedni. Amúgy pedig egy gyönyörû sötétzöld, hatalmas víztömeg a Fekete-tenger.

Az élõvilága a tengernek ritka, mert olyan gõzök, gázok képzõdnek a tenger alján, melyek kiölik az életet, viszont búvárkodóknak is izgalmas helyeket lehet találni mégis. Nagyon érdekes látvány, hogy a több csillagos szállodák fényes, csillogó épületei közt a régi, szocreál, lepukkant, romos, düledezõépületeket is látni lehet. Nem bontják le, olcsóbb építeni egy újat. Vagy a mólók, melyek romosan állnak a vízben, Nincs sok pénze az országnak, még nem képes erre fordítani, de közben a nyugati (sok helyen még magyar politikusok is) beruházók egyre nagyobb számban építenek, fejlesztenek, és virágoztatják a tengerpartot.

Az áraik mondhatni valóban alacsonyak. A bolgár ételek: olajbogyó(ez import ugyan) (maszlinka), szalámik, vaj (maszlo), kenyér (hljáb), joghurt (kiszelo mljáko), feta sajt (szirene), sör, szörpök, stb. magyar viszonylatban olcsó, míg a nyugati termékek: kólák, és egyéb felesleges termékek (danonne, stb.) átlagos magyar árban vannak. Ha tehát egy tengerparti kis étterembe betévedsz, és ott rendelsz cecét (apró hal hírtelen megsütve), sült krumplit, shopskát (igen emberes méret, friss, és jól leszórva juh sajttal), egy zsömlét (nem felfújt, lyukacsos, itthoni zsemle), egy üveg Várna sört akkor 500.- Ft körül megvacsoráztál és nem is bírod megenni. Ha egy szálloda éttermében teszed ugyanezt és mondjuk komolyabb ételt rendelsz, akkor sem költesz többet 1000-1500 Ft-nál, és olyan ételeket ehetsz, amit itthon csak a Bolgár éttermekben (Paracelsus - Üllõi út), vagy még ott sem.
Nos mindenkinek kívánom, hogy ezt megtapasztalhassa.

Az ételek közül vannak kedvenceim, amiket fotón lehet látni az ételek menüben. Magyar megfeleloit is. Ami nehézség, hogy még kevésbé figyelnek arra, hogy magyarul is kint legyenek az árak. Viszont nagyon szeretik a magyarokat, hiszen a 70'-es, 80'-as években dönto többséggel mi voltunk akik vittük nekik a "nyugati" turizmust. Én magam is azért kerültem közel ehhez a kultúrához, mert édesanyám és édesapám mesébe illõ módon a tengerparti forróságban melegedtek össze, és a romantikus parti séták során nyelvi ismeret nélkül is jól tudták, hogy miért oly forró a hangulat. Esküvojüket követõen pedig megjelentem én, és kishúgom (már nem is kicsi).