Terület: 110 912 km2
Népesség: 9004000 fő Népcsoportok:
- bolgár (85.3%),
- török (8.3%),
- cigány (4%),
- orosz,
- örmény,
- román,
- görög,
- zsidó

Fekvés: Dél-kelet Európa. Határos a Fekete-tengerrel, Romániával és Törökországgal
  • Államforma: köztársaság
  • Hivatalos nyelv: bolgár
  • Beszélt idegen nyelvek: török, görög

Nagyobb városok:

Szófia (1 141 000), Plovdiv (379 000), Várna (315 000), Burgasz (205 000), Rusze (192 000), Sztara Zagora (165 000), Pleven (138 000), Dobrics (116 000), Szliven (112 000), Sumen (111 000)


Vallások:

  • - ortodox keresztény (84%),
  • - muszlim (15%)


Hivatalos pénz: 1 leva = 100 sztotinka (de ma már nem használatos az apró) a levából egyébként pár éve "levágtak" pár nullát, s így

(2002 nyara)

1 leva = 125.- Ft
1 Eu = 1,7 - 1,9 leva
1 Eu = 1 $ = 245 Ft

(míg 2005 nyarán)

1 leva = 125.- Ft
1 Eu = 1,91 - 1,94 leva
1 Eu = 247 Ft - 250 Ft

- Az árakról itt lehet tájékozódni -

Idõzóna: GMT+2, márc. 27-től szept. 24-ig GMT+3

További információk: Bulgária Online

Látnivalók

- Szófia

Szófia a 2. világháborúban szinte teljesen elpusztult. Az újjáépítés meglehetõsen felemásan sikerült. A belváros rendkívül hangulatos, kávéházak és éttermek sorakoznak a rendezett sétálóutcákon kellemes kikapcsolódást nyújtva a tehetõsebb helyieknek és a turistáknak. A külsõ kerületek a sztálinista korszak förtelmes stílusát követik, a 40 évvel ezelőtt emelt panelrengeteg a kosz és a szegénység világa. Jobb, ha ezeket a részeket csak a távolból csodáljuk. A belvárosban járva ne felejtsük el megtekinteni a Szvete Nedelja dómot, a Szent Péter templomot és a Nemzeti Történelmi Múzeumot. A belváros ellentétes oldalán van az Alexander Nevski templom, és a volt pártház, amely manapság szórakozóhelyeirol híres. Szófiától mindössze 10 kilométerre fekszik a Vitosa hegység, amely télen kedvelt síterep, nyáron pedig a túrázók célpontja. Inkább hétköznapon keressük fel, hétvégén ugyanis megrohamozzák a friss levegőre vágyó szófiaiak. A Rila hegység Bulgária legmagasabb hegysége, ha elég erõsnek érezzük magunkat, vágjunk neki a majdnem 3000 méter magas csúcsoknak, nem fogjuk megbánni. A Rila kolostor megtekintése turisták ezreinek kötelezõ programja. Gyönyörû temploma 1200 vallási freskót és egy 36 bibliai jelenetet bemutató ikonosztázt rejt. A múzeumok a kolostor életének és a vallási kegytárgyaknak a bemutatása mellett megismertetik az érdeklõdõket az ország hagyományaival is. Veliko Tarnovo a legtöbb történelmi emlékkel büszkélkedhetõ bolgár város. A város szikláira épített fellegvárból és a nemrég felújított Nagyboldogasszony templom tornyaiból pazar kilátás nyílik a városra és a cárok valamikori lakóhelyének a romjaira. Neszebár a Napospart legrégebbi települése, szûk, romantikus utcáin egy kiadós fürdõzés után kellemes sétákat tehetünk. Szinte minden utcájában lehet pici, egészben sült tengeri halat venni, érdemes megkóstolni. Nyáron a tengerpart, télen az ország belsejében található hegyek kínálnak remek lehetõségeket az aktív pihenést kedvelõknek. A legnagyobb síterepek Borovecben vannak, a sípályák itt novembertõl áprilisig remek állapotban találhatók. A már említett Vitosa meglehetõsen túlzsúfolt, a Rodope pályái pedig elég egyszerûen felszereltek.

Ünnepek, rendezvények
A négy nagy hivatalos ünnep, az Újév, a Felszabadulás Napja (március 3.), a Cirill Írás Ünnepe (május 24.), és a Karácsony mellett rengeteg hagyományos népi ünnepet rendeznek Bulgáriában. A borászok tradicionális ünnepe a Trifon Zarezan február 14-én, amikor a bortermelõk borral locsolják meg a tõkéket a nagyobb termés reményében. A Koprivstica Folklór fesztivál a világ egyik legnagyobb ilyen jellegû rendezvénye, 4 évente több mint 4000 versenyzõ gyulik itt össze, hogy összemérje egymással tánc- és énektudását. Különös ördögûzõ fesztivál részesei lehetünk, ha elutazunk a 2 évente megrendezésre kerülõ perniki fesztiválra. A gyönyörû rózsáiról híres karlovoi térségben minden év júniusának elsõ vasárnapján rendezik a színpompás Rózsafesztivált.

Nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok:
- január 1. - Újév
- március 3.
- május 1.
- május 6.
- május 24.
- Húsvét hétfo
- szeptember 6.
- szeptember 22.
- december 24.
- december 25.

Természetföldrajzi jellemzõ: Az ország felszínét három nagy, övezetesen elhelyezkedõ táj határozza meg. Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, középen az éghajlati választóként szereplõ Balkánhegység (Sztara Planina és a vele párhuzamosan futó, erdõkkel borított Szredna Gora), melyet intenzív mezogazdasággal rendelkezõ medencesor választ el a harmadik, legmagasabb egységtõl, a Rila-Rodope masszívumtól.
Legmagasabb pontja: Muszala 2925 m.
Legjelentosebb folyók: Duna (Dunav), Marica, Iszker, Sztruma.
Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszkervíztároló, SztudPn-kladeneci-víztároló.

 

Lapot gondozza

Bebrevszky Dániel